Sziasztok!
Ma kezdek neki ennek a blognak. Már rég gondolkodom a dolgon, hogy kiírjam magamból a gondolataimat.Ezeket az érzéseket, gondolatokat másnak nem tudom, vagy nem akarom elmondani.
Az életem olyan mint más, hétköznapi emberé.Anyuka vagyok,feleség vagyok, gyermek vagyok. Ami nem hasonlít máshoz az az, ahogyan én látom a világot.De remélem vannak még hozzám hasonló emberek. Másnak érzem magam pedig nem vagyok más.
Kívülről ha rám néznek nem láthatják,mi megy végben bennem ha egy problémával találom szembe magam. Kívülröl egy mogorva, kemény nőt látnak, akit ha megismernek mindjárt kiderül, nem is olyan fagyos belülről, mint amilyennek látszik.
Egy burokkal, fallal vettem magam körül, hogy ne bánthassanak meg az emberek (megtették egy páran, csalodtam nem egyszer).Ezt a képet valahol szeretem is, hiszen nem kerülhetnek olyan emberek a közelembe akik csak kihasználni akarnának. Aztán persze az én "védelmi rendszerem" is csődöt mond néha.
Szóval egy ilyen "lelkivilággal" nézem én az életet. A mindennapi dolgokról fogok írni, az én nemmindennapi gondolataimmal.
